2015. szeptember 10. csütörtök, 14:02

Az FMEA továbbfejlesztési lehetőségei

 

Az FMEA módszere arra hívatott, hogy segítségével vizsgáljuk Murphy törvényeinek ("ami elromolhat, az el is romlik") következményeit, és rangsoroljuk a megelőző vagy reaktív tevékenységeinket. 

A rangsoroláshoz három dimenziót választottunk:

milyen súlyos hatást realizál egy későbbi műveletben dolgozó kolléga vagy a végfelhasználó, amennyiben eljut hozzá az épp elemzett hibamód

ez milyen gyakran következhet be

jelenleg milyen módszerünk van arra, hogy ez mégse következzen be, vagy ha megtörténik, ne jusson tovább a vevőhöz.

 

Mindhárom dimenzióban egy sorrendi skálát alkalmazunk, tíz osztályba soroljuk előre meghatározott ismérvek szerint, a súlyosságot, a bekövetkezési gyakoriságot, és az észlelés vagy megelőzés hatásosságát. Az 1-től 10-ig osztályozás csapdájába a teljes autóipar belesétált, ugyanis a kockázat mértékét e három (számnak látszó, de nem igazán számként viselkedő) osztályzat szorzatával képezzük, és valamiért azt hisszük, hogy metrikát is értelmezhetünk a szorzaton, holott mindhárom komponensen van értelmes reláció, de metrika egyiken se (azaz nem tudhatjuk, mekkora a különbség pl a súlyosság= 3 és súlyosság=4 között, és hogy ez a különbség megegyezik-e pl a súlyosság=7 és súlyosság=8 közötti különbséggel)

Ha véletlenül az 1-től 10-ig terjedő számok helyett A-tól J-ig jelölnénk ugyanezt a tíz osztályt, soha senkinek nem jutott volna eszébe összeszorozni őket.

 

Az FMEA kézikönyv aktuális 4. kiadása ezért is nem javasolja, hogy csak az RPN szám (a szorzat) alapján hozzunk döntést egy-egy felmért kockázat további kezelését illetően.

Alternatíva lehet, bár a napi gyakorlatban még kevés alkalmazását látni, ha egyfajta controlling szemléletet viszünk a kockázatok értékelésébe. Minden bekövetkező hibamódhoz egy gazdasági eseményt is megfeleltethetünk, úgymint várható reklamációs költség, utómunka költség, cseredarab logisztikája, vagy akár cégérték csökkenés, kártérítési kötelezettség. Ezen események mellé konkrét pénzbeli értékek is számolhatók, részben becslésként, részben múltbeli tapasztalatok feldolgozása és extrapolálása által. A várható gazdasági következmény mértéke egy arányskálán értelmezhető jellemző lesz, melyet az összehasonlíthatóság érdekében még jelenértékre kell átszámítanunk.

 

A bekövetkezési gyakoriságot a nominális osztályozás helyett valószínséggel (0 és 1 közötti valós számmal) tudjuk pontosabban jellemezni, melynek pontos meghatározásához statisztikai módszerekhez nyúlhatunk. A folyamatképesség meghatározása is egy ilyen statisztikai módszerként rendelkezésünkre áll, melyből egy folyamat várható hibaarányára jó becslést tudunk adni. A mérőrendszer elemzés (MSA) eredményével meg tudjuk határozni, hogy a várhatóan létrejövő hibás termékek közül várhatóan hány fog megszökni a ma működő szabályozási tervünkben foglalt mérések bizonytalanságai miatt.

Ha e két szám, a bekövetkezés esetén realizált veszteség illetve a bekövetkezés várható gyakorisága, rendelkezésre áll, akkor a gazdasági kockázat minden egyes hibamód mellé egy pénzben kifejezhető konkrét érték lesz: a vevő általi észlelés gyakorisága és a hibamódonként várható veszteség szorzata megmutatja, összesen (adott idő, pl. életciklus alatt) mennyibe fog kerülni a vállalatnak az adott hibamód bekövetkezése. Az így kapott gazdasági kockázat már minden ál-matek trükk nélkül valóban vizsgálható, elemezhető, üzleti tervben szerepeltethető, rangsorolható, és az egyes hibamódok nagysága közti különbség is vizsgálhatóvá válik.

Nem vitatjuk, hogy ez a javasolt elemzési mód lényegesen több munkával jár, mint a műszaki érzékre és rutinra is alapozó, már megszokott nominális osztályozás, szenzitív helyzetekben azonban megtérülhet a kezdeti többletmunka.

(Dr. John Flaig cikke nyomán, Quality Digest, 2015.06.24)

 

Kapcsolódó képzések:

Hibamód és hatás elemzés - FMEA

Mérőrendszerek elemzése (MSA)

 

További információ: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. 782-2883

 

Megrendelőink

Partnereink , hallgatóink mondták

Nyílt mérőeszköz kezelő képzésünk

Nagyon tartottam tőle, hogy száraz tananyagot fogok hallgatni, ehhez képest igazán pozitívan csalódtam. Mind az oktatási anyag mind pedig az odaadott tananyag az elvártnak megfelelt, később is forgatni fogom. Szívesen ajánlom mindenkinek aki ebben...

Felhasználói menü

Facebook

Facebook

Linkedin

Linkedin