2016. március 23. szerda, 16:13

Húsvét - története, szokások, érdekességek

 

Sokszor olvashattunk már a Húsvét eredetéről, szokásokról, hagyományokról az ünnep alkalmával. Röviden mi is felelevenítenénk tudásunkat a tavasz ünnepéről, néhány szokásról is szólnánk néhány szót, illetve pár receptötlettel segítenénk a készülődést.

 

A Húsvét kapcsán sokaknak a keresztre feszítés, majd feltámadás jut az eszébe, hiszen a keresztény vallás alapj ez.

Maga a húsvét szó bár nyelvenként más és más - közös eredete azonban a héber pészah szóból származik. Angolban megtaláljuk a passover szót, csakúgy mint a easter kifejezést, míg a németek az Oster szóval jelölik a húsvétot.

Magyarban az ünnepet megelőző bőjt időszakának lezárultát jelöli.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

 

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

 

 

 

A nagy világban más-más módon ünneplik meg a Húsvétot, különböző hagyományok jöttek létre. Most összegyűjtöttük a legérdekesebb hagyományokat!

 

- Az egyik legfurcsább húsvéti szokás a világ számára, a hazánkban is hagyományos locsolás. A világon kizárólag három országban tartják, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában. Húsvét másodnapján a férfiak vízzel locsolják le a lányokat, valamint szalagokkal díszített fűzfavesszővel "korbácsolják" őket. A verés természetesen szimbólikus, a tradíció szerint szerencsét, egészséget és szépséget hoz egész évre a nők számára.

- Finnországban az a hagyomány, hogy a gyerekek beöltöznek sötét ruhába és kormos arccal, seprűvel mennek ki az utcára. Kicsit hasonlít ez a szokás az amerikai Halloween-re. A hagyomány szerint ezzel az álruhával kivédik a boszorkányok megjelenését nagypénteken és húsvét vasárnapján.

- Svájcban az a szokás járja, hogy a szökőkutakat húsvéti díszbe öltöztetik, papírszalagokkal, virágokkal és festett tojásokkal. A hagyomány szerint ezzel a vizet ünneplik és annak fontosságát, hogy az Alpok száraz területei is jó vízellátásba lehessenek egész évben.

- Nagy-Britanniában is létezik egy valóban szokatlan hagyomány. A Hungerford-ban tartott Hocktide fesztiválon egy rendőr belefúj kürtjébe és Hocktide minden lakosát a városházára hívja. Itt kiválasztanak két embert, aki felvonul az utcákon és a nőktől narancs ellenében csókot kér.

- Vallásosságból nincs hiány Görögországban sem, ahol az emberek gyertyákat gyújtanak a húsvéti mise végén, s azokkal sétálnak hazáig. Persze csak óvatosan, araszolgatva, nehogy kialudjon a láng, ugyanis csak akkor hoz szerencsét. Otthon aztán „Jézus kenyerét” fogyasztják, mely közepén egy keresztforma díszeleg, ám az evést csak délután kezdik meg és folytatják éjszakába nyúlóan.

- Az amerikaiaknak köszönhetően mára a húsvéti nyuszi vált a húsvét egyik legnagyobb jelképévé. Ausztráliában is létezik egy natív erszényes, akit előszeretettel emlegetnek, mint húsvéti állatka, ő nem más mint a bilby. Az ausztrálok nem kedvelik a nyulat, mert pusztító rágcsálónak tartják.

- Spanyolországban Nagycsütörtökön a hagyományos "halál táncot" járják, amely a középkori városban való felvonulást jelenti. Mindenki jelmezbe öltözik és félelmetes csontvázaknak öltözött emberek dobozban viszik a hamut. Az ilyesztő táncra éjfélkor kerül sor, és hajnali három óráig tart.

- Közép-és Dél-Amerika egyes országaiban a szélsőséges ünnepi hagyományoknak hódolnak az emberek. Legjobb példája ennek Mexikó és Guatemala mellett Peru, ahol a férfiak azért versengenek, hogy őket feszítsék keresztre és átélhessék Jézus önfeláldozó szenvedéseit.

- Franciaországban pedig a harangokból hullanak alá a tojások és az ajándékok. A történet így szól: nagypénteken elhallgatnak a harangok és Rómába vándorolnak. Vasárnap, apró ajándékokkal felrakodva térnek vissza, amikor megérkeznek felcsendülnek, és elpotyogtatják az utcákon a hozományt. A gyerekek sikoltozva szaladnak ki a házakból és gyűjtik össze a nagylelkű harangok ajándékait. Haux városában egy különös szokás hódít: húsvétvasárnap 4500 tojásból óriási omlettet készítenek a fő téren, és mintegy ezer embert látnak vendégül.

 

 

 

És végül egy kis segítség a Húsvéti készülődéshez - néhány menü javaslat:

1. menü

  Előétel: lazacos, krémsajtos töltött tojás

  Leves: Hideg céklaleves 

  Főétel: Báráanyborda ribizliszósszal és zöldséges tarhonyával

  Desszert: Almás muffin

 

2. menü

  Előétel: zöldséges-sonkás aszpik

  Leves: Halleves

  Főétel: Bárányborda korona almás töltelékkel

  Desszert: Mákos - banános sütemény

 

3. menü

  Előétel: Túrós, fetás krém tavaszi zöldségekkel

  Leves: Orosz zöldségleves

  Főétel: Sertés szűzérmék gombamártással és burgonyalepénnyel

  Desszert: Húsvéti túrós sütemény

Megrendelőink

Partnereink , hallgatóink mondták

Dewhurst Hungary Kft. (Sóskút)

Munkatársaik szakértelmükkel, kitartásukkal, lelkiismeretes munkájukkal a megbízói igényeinket magas minőségi színvonalon, rugalmasan és kifogástalanul teljesítették. ...

Felhasználói menü

Facebook

Facebook

Linkedin

Linkedin