2013. december 04. szerda, 15:48

A cikk eredetije itt olvasható.

 

A történetek alkalmazása a vezetési kihívások megoldásában és a menedzsment eszköztárának bővítésében az elmúlt évek során jelentősen megnőtt.

 

A Fortune magazin 500-as listáján szereplő cégek körében elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a vezetőknek, munkatársaknak, akik részt vettek történetmesélési képzéseken jelentősen megnőtt az önbizalmuk, javult a kapcsolatépítési képességük. Az elemzések szerint további céges előnyként jelent meg a hatékonyabb megbeszélés-szervezés, a kívánatos célok elérésével járó eredményesebb kommunikáció, valamint a tudásmegosztás hatékonyságának növelése. A történetmesélés alkalmazásának kedvező hatása van a cégek teljesítményére, számokkal mérhető eredményére.

 

Az üzleti célú (szervezeti) történetmondás térhódítása, jelentőségének felismerése az elmúlt 20-25 évre tekint vissza. Természetesen a kezdeteknek is megvan a maga története. Egy alkalommal, az 1980-as évek végén David M Armstrong, az International Armstrong cég vezetője éppen egy misén üldögélt, amikor azt tapasztalta, hogy a korábban kissé unatkozó, kevéssé figyelő hallgatóság hirtelen megélénkül, és fokozott érdeklődéssel kezdi kísérni a lelkész prédikációját. Ez akkor következett be, amikor a lelkész érdekes bibliai vonatkozású történeteket kezdett mesélni. Armstrong fejében a látottak felvillantották azt a gondolatot, hogy miért ne lehetne ezt a módszert (a történetmesélést) felhasználni az üzleti életben is. A gondolatot tett, majd később egy könyv követte (Managing by Storying Around. A New Method of Leadership,1992) és ezzel elindult a szervezeti történetmondás fényes karrierje. 

Persze a történetmondásnak, mint hatékony irányítási eszköznek az alkalmazása több száz, sőt több ezer éves múltra tekinthet vissza. A nagy uralkodók, hadvezérek, sámánok, vallási vezetők, politikusok tudatosan, vagy kevésbé tudatosan, de már hosszú idő óta élnek a vonzó történetek kínálta egyedülálló lehetőséggel. 
 

A szervezeti történetmondás tudatos alkalmazása tehát az 1990-es években kezdődött meg és egyre szélesebb kőrben terjedt el. A megjelent - gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulmányok (például Steve Denning, Annette Simmons munkái) - nyomán egyre többen élnek a szervezeti történetmondás - mással nem pótolható - előnyeivel.  

 

Mit jelent a szervezeti történetmondás? 

 
  • A szervezeti történetmondás során a folyamatba bevont résztvevőknek lehetőségük van saját történetük megosztására is.

  • A vezetők ennek alkalmazásával lehetőséget kapnak víziók, célok megosztására és a céges elkötelezettség kialakítására. 

  • Olyan technika, amelyik anekdoták, történetek kreálásával és megosztásával a hallgatókat személyes szinten érinti meg és sokkal eredményesebb eszköz az együttműködés kultúrájának kialakítására, mint a tényeken alapuló prezentációk. 

  • A szervezeti történetmondás az absztrakt analízis helyett az emberi cselekedeteket és érzéseket hangsúlyozza.

  • A sikeres szervezeti történetmondás révén a vezetők gondolatai, ötletei, értékei színesíthetik a száraz adatokat és vonzó, motiváló jövőképet vázolhatnak fel a munkatársak számára.

  • A szervezeti történetmondás ismét feltalálja a már-már elfeledett és fejlett technikát nem igénylő módszereket, így például lehetőséget ad munkatársak szemtől-szembe történő kommunikációjára.

  • A történetmondás akkor működik igazán jól, ha lehetővé tesz némi spontaneitást a történetek formálása során. 

  • A szervezeti történetmondás megmozgatja a fantáziánkat is: történeteket egyénként hallgatjuk, de beleképzeljük magunkat a beszélő helyébe.

 

Mitől sikeres egy történet, történetmesélés? 

 
  • A jó történet igaz: nem feltétlenül szóról-szóra, de lényegét tekintve konzisztens és autentikus.

  • A jó történet/történetmondás hiteles. A hitelesség ritka erőforrás: nem mindenki bízik mindenkiben. 

  • A jó történet gyorsan hat: az első benyomásnak sokkal nagyobb az ereje, mint azt sokan feltételezik. 

  • A jó történet nem feltétlenül tűnik logikusnak és nem követ szigorú kronológiát, sokkal inkább az érzéseinkre hat.

  • A jó történet csak ritkán szól mindenkihez. Az "átlagember" - mint megközelítés- sokféle nézőpontot takar. Ha a történetünkkel mindenkit el akarunk érni, ez azt jelenti, hogy senkit sem. A leghatékonyabb történetek a hallgatóság szűk rétegét célozzák meg. Azután majd ők elterjesztik a hallottakat. 

  • A jó történetek illeszkednek a világról alkotott véleményünkhöz, ezért - talán meglepő módon - a legjobb történetek nem tanítanak és összhangban vannak a hallgatóság hitével. Azt a benyomást keltik a hallgatóságban, hogy a történetek hallgatása során jól és okosnak érzik magukat és megerősítik őket abban hitükben, hogy tudták ők már az "igazságot" a történetmesélés első pillanatában.

 

A történetmesélés azért is működik, mert túllép a napi rutinon, fordulópontot képez a szokásos események kőrforgásában. Emellett megmutatja, hogy mindenki kaphat valamilyen ösztönző képet, gondolatot saját és mások történeteiből és mindezt az emberi tényezők hangsúlyozásával éri el. 

 
 
 

 

Megrendelőink

Partnereink , hallgatóink mondták

Fröccsöntő képzésünkről

"Nagyon jónak tartottam az oktatást, a szakmaiság, vagyis az oktató felkészültsége nagyon jó. Érdekes volt a tréning, mert ilyen képzésen még nem jártam. Nagyon korrekt volt. minden aktuális kérdé...

Felhasználói menü

Facebook

Facebook

Linkedin

Linkedin