A legfrissebb Integrátor FM podcast epizódban Szammer István, az autopro.hu ügyvezetője Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder cégcsoport kereskedelmi igazgatóját látta vendégül, hogy a munkaerőpiac aktuális kérdéseiről beszélgessenek. A téma középpontjában a külföldi munkavállalók alkalmazása és a munkaerőpiaci hiány állt.
Az ipari szektor egyik aktuális és égető problémája a munkaerőhiány, amely globálisan és Magyarországon is komoly kihívásokat jelent. A fejlett világban 2030-ra várhatóan 85 millió munkavállaló fog hiányozni, ami a munkaerőpiac mintegy 20 százalékát érinti. A problémák forrásai szerteágazók: a demográfiai változások, az elöregedő társadalom, a technológiai fejlődés és a képzettségi hiányosságok mind hozzájárulnak a munkaerőpiac átalakulásához.
Külföldi munkavállalók: gyors megoldás, hosszú távú dilemmák
A külföldi munkavállalók alkalmazása gyakran tűnik gyors megoldásnak a munkaerőhiány kezelésére. Szabálykövető hozzáállásuk és anyagi motivációik – például a családjuknak hazautalt jövedelem – miatt gyakran megfelelő munkaerőnek tűnnek. Azonban az integrációjukra, a kulturális különbségek kezelésére és a hosszú távú beilleszkedésük elősegítésére kevés figyelmet fordítanak.
Az elköteleződés hiánya és a fluktuáció komoly problémákat okozhat, főként, ha a vállalatok nem fektetnek kellő figyelmet az érkező munkavállalók felkészítésére. Az ideiglenes jelenlétük mellett a technológiai fejlődés miatt szükség lehet egy tartósabb, fenntarthatóbb megoldásra.
Az alapvető kulcs az oktatás és felnőttképzés
A munkaerőhiány hosszú távú megoldása nem csupán az azonnali munkaerőimportban rejlik, hanem a belső erőforrások fejlesztésében is. Az oktatás és felnőttképzés jelentős szerepet játszik abban, hogy a technológiai fejlődéshez igazodó munkaerőt biztosítsunk.
Jelenleg Magyarországon egyre kevesebb szakmunkás kerül ki a képzési rendszerből, miközben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya növekszik. Ez a trend hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen a technológiai innováció egyre magasabb szintű képzettséget igényel. Az oktatási intézmények és a vállalatok közötti szorosabb együttműködés kulcsfontosságú lenne, hogy a képzési programok igazodjanak a munkaerőpiac valódi igényeihez.
A képzett munkaerő jelentősége
A robotizáció, a mesterséges intelligencia (MI) és a digitális átalakulás hatalmas változásokat hoz a munka világában. Az ipari automatizáció előretörése – például az autógyártásban, ahol már szinte teljesen automatizált gyártósorok működnek – azt eredményezi, hogy egyre kevesebb, de magasan képzett munkaerőre van szükség.
Ez a változás azonban nem csupán a fizikai munkát érinti. Az MI terjedése miatt a szellemi munkakörök is átalakulnak. A munkavállalók technológiai felkészültsége elengedhetetlen, ezért a cégeknek és a képzési intézményeknek közösen kell dolgozniuk a jövőbeli készségek fejlesztésén.
Idealizmus és valóság
A fiatal munkavállalók sokszor idealisztikus elvárásokkal lépnek be a munka világába. Azonban fontos, hogy a vállalatok képesek legyenek számukra jövőképet mutatni, és bevonni őket a szakmai fejlődésbe, akár gyakornoki programokon, akár innovatív projektekbe való bevonással.
Példaértékű, hogy egyes vállalatok fiatal tehetségeket vontak be az innovációba anélkül, hogy szigorúan a végzettséget tekintették volna a legfontosabb kritériumnak. Egy ilyen kezdeményezés során például egy magyar fiatalokból álló csapat sikeresen fejlesztett ki egy elektromos repülőt, amelyet később egy nagy nemzetközi vállalat felvásárolt.
A sikeres munkaerőpiaci stratégia alapja tehát az oktatás, a technológiai felkészültség és a tudatos integráció. Csak így lehet biztosítani a versenyképességet egy folyamatosan változó világban.
