Adózás egyéni vállakozóknak

VISSZA A FREELANCER PORTÁLRA

Az egyéni vállalkozók adózási dilemmái

Eldöntetett! Abbahagyod! Mostantól a magad sikerének leszel kovácsa, a magad ura leszel!

Nemet mondtál a munkavállalói létnek és az izgalmasabb, keményebb, de önállóságban mindenképp a csúcsot jelentő vállalkozói létbe csaptál bele.

Sok kérdés, kihívás, folyamatos innováció – ez egy pörgősebb világ valóban. De ha jól csinálod, minden fronton megéri!

Sokan a pénzügyi kérdésekben, azon belül is leginkább az adózásban bizonytalanok, ezért összegyűjtöttünk néhány fontos információt!

Amennyiben bevételed van – márpedig ezért dolgozol – adóznod kell! Ez független attól, hogy munkavállaló, vagy vállalkozó vagy. Vállalkozóként azonban érdemes jobban beleásnod magad a témába és nem csak a könyvelődre hagyatkozni!

Vágjunk bele!

Egyéni vállalkozóként a jövedelmed, azaz a bevételed a SzJA (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról) törvény hatálya alá tartozik.

Adózás szempontjából választhatod a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, vagy az általányadózást. És természetesen van még a híres/hírhedt KATA, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adója.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás

Ez nem más, mint a vállalkozói SzJA adózás, amit negyedévente kell megfizetni. Két adózási kötelezettségnek kell ezek alapján eleget tenned:

Vállalkozói SZJA – a vállalkozói tevékenység után kötelezően megfizetendő adó, amely 2021-ben 9%.

Vállalkozói osztalékalap SZJA – a vállalkozói osztalék után fizetendő adó, amelyet az adózás utáni vállalkozói jövedelmedből kell kiszámítani. Ez 2021-ben 15%. A vállalkozói osztalékalap után még kötelezően fizetendő a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék is.

De mi a kiindulási összeg? Minek is kell venni a 9, illetve 15%-át 2021-ben, ha helyesen akarsz adózni?

Ez az összeg az ún adóalap, ami nem más, mint a vállalkozásodból származó összes bevételed, plusz a bevételt növelő és csökkentő tételek.

Adóalap = össz bevétel + bevétel növelő – bevételt csökkentő tételek

Bevételt csökkentő tételek lehetnek például:

• alkalmazotti bér
• a befizetett szociális hozzájárulási adó összege
• kisvállalkozói kedvezmény

Bevételt növelő tétel:

• bevételként nyilvántartott készletérték
• ingatlan használati vagy bérleti jogáról történő lemondás miatti ellenérték

A jövedelmed pedig nem más, mint a vállalkozói bevételed mínusz az elismert és igazolt költségeid.

Leggyakoribb költségek:

• a vállalkozói kivét, vagyis az egyéni vállalkozó személyes munkavégzésének díjazása
• az anyag- és árubeszerzés
• cégautóadó
• a telefon, a mobiltelefon beszerzési és beszerelési költsége, az internethasználat díja
• a tevékenységhez szükséges munkaruha, védőeszköz
• a tevékenységgel összefüggő biztosítás díj
• a pénzintézettől felvett üzleti hitelre fizetett kamat
• hivatali, üzleti utazáskor felmerült utazási és szállásköltség, külföldi kiküldetésnél az utazásra, szállás díjára fordított kiadás
• az adóévben megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adók
• a befizetett saját szociális hozzájárulási adó
• úthasználat díja
• a képzéssel összefüggő igazolt kiadások
• azoknak az igazolt kiadásoknak a tevékenységgel arányos része, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggésben merülnek fel. Például a lakástól műszakilag el nem különülő iroda, műhely fűtése, világítása, a telefonköltség

Általányadózás

Amennyiben a vállalkozói bevételed nem haladja meg a 15 millió forintot, választhatod az általányadózást.

Ebben az esetben a jövedelem számításakor azonban a teljes vállalkozói bevételt kell alapul venned, vagyis a  kedvezményeket nem érvényesítheted, azokkal nem csökkenthető. Itt a törvény mondja meg – tevékenységedtől függően -, hogy a bevételednek hány százaléka a bevétel és hány százaléka a költség.

Ez az adózási forma annak éri meg a legjobban, akinek a vállalkozásában nagyon alacsonyak a költségek és magas a profit. Ha például nyelvtanár, fordító, interim mérnök vagy, akkor a valós költségeid körülbelül 5-10%-a a bevételednek. Viszont, a törvény szerint az átalányadózásnál lehet, hogy 40%-ot is levonhatsz költség címén a bevételedből és a fennmaradó 60% után kell csak adót fizetned! Jól hangzik?

Habár itt nincsen tételes költségelszámolás, attól a számlákat még meg kell, hogy őrizd. Kizárólag bevételi nyilvántartást kell csak vezetned.

KATA

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a KATA, az egyik legnépszerűbb adózási forma, főleg kezdő vállalkozások körében. Hogy meddig lesz az valóban nagy kérdés, ugyanis a 2021-ben életbe lépő változások hátrányos helyzetet teremthetnek.

KATA esetében egy fix, meghatározott összeget kell befizetned, ami vagy 50.000,- Ft, vagy 75.000,- Ft adót jelenthet, a választásodnak megfelelően. Amennyiben vállalkozásodat egy teljes állású munka mellett vezeted, úgy abban az esetben ez az összeg 25.000,- Ft/hó.

Mivel az élet nem habostorta, így a KATA sem megoldás mindenkinek! Ezt az adózási formát ugyanis csak akkor választhatod, ha éves jövedelmed nem haladja meg a 12 millió Ft-ot, vagyis a havi 1.000.000 Ft-ot! Ha ezt az adózási formát választod és mégis eléred a bűvös határt, úgy az azon felüli bevételednek a 40%-át külön adóként be kell fizetned!

És a fekete leves, avagy KATA változás 2021-től:

csak egy jogviszonyban lehetsz kisadózó! Ha több vállalkozásod van, akkor választanod kell, hogy melyik legyen KATA adózású.

új, 40%-os adó! Amennyiben egy kifizetőtől több mint 3 millió Ft-ot számlázol be egy évben, úgy a kifizetőt 40%-os adó terheli a 3 millió forint feletti részre! Külföldi megrendelőnél pedig neked kell megfizetned a 3 millió forint feletti bevételnek a 40%-os adóját. Így valószínűleg nem lesznek népszerűek a KATA-s vállalkozások!

Amennyiben tájékozódtál, érdemes választani egy nagyon jó könyvelőt, aki akár a kevésbé népszerű SzJA adózásból is ki tudja hozni neked a maximumot!

VISSZA A FREELANCER PORTÁLRA