Autóipari helyzetjelentés

AIAG újraindulási felmérés eredményei, javaslatok – Hogyan tovább?

A Portfólió 2020.09.08 megjelent cikke szerint az autógyártás túl van a gazdasági mélypontján. Ugyanakkor Németországban csődközeli helyzetet jeleztek több szektorban is.

A nemzetközi hitelminősítő (Moddy’s) Londonban ismertetett átfogó szektorelemzésében közölte: várakozása szerint a gyártók által kiszállított autók száma 2020 egészében 19 százalékkal, 73 millióra csökken, 2021-ben azonban 80 millióra nő.

A Moody’s adatai alapján az idei év első felében az autógyárak által világszerte kiszállított járművek száma 27 százalékkal zuhant éves összevetésben,

DE A CÉG SZERINT A VISSZAESÉS MÁR ELÉRTE MÉLYPONTJÁT.

A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a 2007-2009 közötti világgazdasági pénzügyi válság idején a globális autóeladások ennél jóval kisebb mértékben, 11 százalékkal csökkentek és már 2010-ben rekordszintre lendültek vissza, vagyis a koronavírus-járvány sokkal súlyosabb válságot okozott az autóiparban, mint a több mint egy évtizeddel ezelőtti recesszió.

A Moody’s szerint ráadásul a szektor fellendülésének üteme ezúttal elmarad az akkori válság utáni kilábalásétól: a ház azzal számol, hogy a 2021-re várt erős fellendülés után 2023-ig lassul az értékesítések növekedése, és valószínűtlen, hogy a 2018-2019-es eladási számokat – vagyis az évi 95 millió körüli globális járműértékesítést – 2025 előtt ismét el lehetne érni.

Az, hogy ezen kalkulációk kizárólag gazdasági adatokon, statisztikai elemzésekkel történtek, ez biztos, hiszen nagyon sok változó van a jelenlegi helyzetben, mely véletlenszerű zavaró hatása teljesen más irányba is eltolhatja ezen prognózis eredményét.

Szeretnél többet megtudni a statisztikai módszerekről, akkor jelentkezz az MSA, SPC képzésünkre: https://tekt.hu/tekt_kepzesek/msa-spc/

Vagyis 2023-2025 lehet az az időszak, amikor kilábalunk a jelenlegi gazdasági válságból? Addig hogyan tovább? Az egyre utóbbi időben drasztikusan növekedő koronavírus fertőzöttség, a határok lezárása miatt egyre nehezedik a külföldi munkaerő behozatala, pedig az elmúlt 2 évben ez mentette meg a multi cégeket, biztosította az emberi erőforrás ellátottságot a folyamatos gyártásokhoz.

2020. decemberétől vajon az újra bevezetett szigorítások miatt újra életbe léptetik a home office-t a gyárak? Hogy ebben a működési formában mennyire lehet hatékonyan dolgozni, vagy mennyire tarthatóak az elvárt határidők, teljesítmények, erről eléggé megoszlanak a vélemények. Ezen működési formában eddig csak igen kevés szektorban dolgoztak folyamatosan, leginkább ez az IT szektorra volt jellemző.

A vállalatok, gyártások a Covid 19 okozta leállások újraindításához az AIAG és az ISO is kidolgozta ki az újraindítási-és üzletfolytonossági folyamatokat. Mindezek sokban segíthetik a vállalatokat a koronavírus miatti bizonytalanság ellen.

Amennyiben nem rendelkezel hatékony üzletfolytonossági tervvel, nem tudod, hogy állj neki, csatlakozz az ISO 22301 szabvány bevezetését és működtetését ismertető képzésünkre. Kidolgozás alatt áll, jelezz a https://tekt.hu/contact-us/ linken, hogy érdekel és személyre szóló ajánlatot állítunk össze a számodra, akár online formában is!

Az AIAG, a QAD és a Wayne State University által gondozott új, több iparágat átfogó, multinacionális „Operatív újraindítási és helyreállítási felmérési jelentés” immár ingyenesen letölthető az AIAG 2020.09.08-án megjelent közleménye alapján.

A jelentés egy 2020. június 10. és július 3. közötti mélyreható felmérés alapján részletezi a legutóbbi és folyamatban lévő újrakezdési tapasztalatok tanulságait és legjobb gyakorlatait, ezekből emeltünk ki párat a számotokra.

A több mint 700 válaszadó visszajelzését tükrözve az iparágak és a földrajzi helyek között, a felmérés különféle demográfiai megjegyzéseket, legfontosabb megállapításokat és következtetéseket tartalmaz, valamint bőséges betekintést nyújt a világjárvány üzleti hatásaival kapcsolatban.

Az újrakezdési és helyreállítási folyamat mellett az ellátási lánc egész területén támogató szervezetek mellett ez a jelentés biztosan elősegíti a szervezeti erőfeszítéseket a jövőbeli zavarok proaktív megtervezése és előkészítése érdekében.

Demográfiai háttér

• A válaszadó népessége összességében meglehetősen változatos volt, a különböző iparágak, típusok és méretű vállalatok, funkcionális területek és földrajzi helyek résztvevői.
• A legtöbb válaszadó úgy vélte, hogy elsődleges üzleti tevékenységének helyszíne az autóipar, de mások (azaz komplex gyártás, ipari, élettudományok és egészségügy, fogyasztási cikkek) is képviseltetik magukat.
• Míg a válaszadók többsége alkatrész- és alkatrészgyártókat képviseli, a végtermékgyártók (azaz az OEM-ek) és a szolgáltatók (pl. logisztika) szintén jól képviseltették magukat.
• A válaszadók 49 százaléka képviselte azokat a vállalatokat, amelyek akár 200 millió USD-s bevételt is produkálnak. További 20%-a volt akár $ 800 millió USD bevétellel és 17%-a meghaladta a $ 4 milliárd USD évente.
• Míg a résztvevők többsége az USA-ból érkezett, 20 különböző ország válaszadói – köztük Mexikó, Kína, India, Brazília, Németország és Dél Korea – visszajelzést adtak ehhez a felméréshez.

Ezen felméréshez kapcsolódó demográfiai kimutatások:

Mivel a felmérés szervezői mind Detroitban találhatók – az autóipar szívében –, és mivel az AIAG nagy mértékben hozzájárult ehhez, nem meglepő, hogy a válaszadók 73%-az autóipart tartja elsődleges üzleti tevékenységnek.

A válaszadók 62 százaléka jelezte, hogy alkatrész- vagy alkatrészgyártóknál dolgozik, 20%-a végtermékgyártóknál (OEM), 18%-a pedig olyan szolgáltatóknál, mint a logisztika, a tanácsadás, a minőségellenőrzés, a technológia támogatása, valamint egészségtámogatás. A válaszadók különböző típusú vállalatok közötti megoszlása magát a feldolgozóipart is képviseli.

A válaszadók többsége (60%) tágabb értelemben “Minőség” néven azonosította elsődleges funkcionális területét, amely olyan alterületeket foglal magában, mint a folyamatos fejlesztés, a minőségfejlesztés, az ügyfélszolgálat és a beszállítók fejlesztése.

Ahogy fentebb is említettük, a 2019-es bevételt tekintve a válaszadók 49%-a megjegyezte, hogy a 200 millió dollárnál kisebb bevétellel rendelkező vállalatoknál dolgozik, 34%-a 200 millió és 4 milliárd dollár közötti bevétellel rendelkező vállalatoknál, 17%-a pedig a 4 milliárd dollárnál nagyobb bevételt ért el. Ez a sokszínűség és a kis- és közepes méretű szervezetek dominanciája különösen érdekes, mivel a felmérés az ellátási láncok alsóbb szintjeinek “hangját” rögzítette.

KULCSFONTOSSÁGÚ MEGÁLLAPÍTÁSOK

• • A felmérés idején a válaszadók körülbelül 60%-a jelezte, hogy teljes mértékben felkészült arra, hogy megakadályozza a vírus bejutását a létesítményébe, csökkentse a vírusexpozíció/átvitel kockázatát és reagáljon, ha/amikor a vírust a létesítményben észlelték.
• A legtöbb válaszadó (82%) kifejezte meggyőződését, hogy több mint hat hónappal a felmérés időpontjától számítva a bevételeik visszatérhetnek a COVID 19 előtti időszaknak megfelelő szintre.
• A válaszadók által kiválasztott műveletek újraindításának legnagyobb kihívást jelentő tevékenységei az ellátási lánc koordinációjával kapcsolatosak, azaz az azonnali vevői igények kielégítésével, a beszállítói státusz ellenőrzésével és a munkaerőhiánnyal.
• A legtöbb válaszadó (73%) jelezte, hogy vállalataik 2020 márciusáig megkezdték a világjárványhoz kapcsolódó ellátási vagy keresleti zavarokra való felkészülést.
  • A válaszadók mintegy 50%-a jelezte, hogy 2020 márciusáig nem tapasztalt kereslet- és kínálatváltozást. Március és május között a leggyakoribb zavartípus a kereslethiány volt, azonban sok vállalat munkaerő- és ellátási hiány ugyanebben az időszakban. 2020 júniusától a kereslethiány vált egyértelműen domináns zavartípussá.
  • A válaszadók vállalatai által a világjárványra adott válaszként hozott leggyakoribb akciói a gyártási tervek összehangolása az új keresleti és/vagy ellátási szintekhez (40%-ban), amelyet szorosan követ a biztonsági készletek felhasználása (34%-ban).
• Az, hogy egy vállalat milyen mértékben kapcsolódik globálisan egymáshoz, különbséget tett az időzítés és az ellátási zavarokra való válaszadás között. Cégek, amelyek 2020 januárjáig megkezdték a felkészülést, nagyrészt a világjárvány Kínában gyakorolt hatására és a globális beszállítóiktól származó kapcsolódó információkra reagáltak, míg azok, akik csak 2020 áprilisa után kezdték meg a felkészülést, a helyi fejleményekre reagálva tették
• A zavarokra adott válaszként a már azonnal rendelkezésre álló stratégiák és erőforrások alkalmazásával hozott leggyakoribb intézkedések, mint például a termelési terveknek az új kereslet és/vagy kínálat hozadékának megfelelő kiigazítása, valamint a biztonsági készletek felhasználása.

Különböző iparágakban és különféle típusú szervezetek, az újraindulási folyamataikra vagy kormányzati irányelveket, szabályozásokat követtek a leginkább, vagy a következő szabványok irányelveit alkalmazták, mint az OSHA 3990 útmutatás és az AIAG Pandémiája: A felkészültség és a reagálási terv.

Kellemes meglepetés volt, hogy a vállalatok 60% teljesen felkészültnek ítélte meg az aktuális állapotát, míg jóval kevesebb, mint 10% nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem készültek fel egy világjárványra és annak várható következményeire.

A cégek inkább probléma követőként reagáltak, mint előre, prediktíve, megelőző módon felkészülten.

A válaszadók többsége jelezte, hogy tervezési rendszereket, IATF/QMS-t és beszállítói portálokat használt vagy szándékozik használni a műveletek újraindítására és az ellátási lánc felkészültségének észlelésére. A nagyobb vállalatok többen használnak a MMOG/LE-t és az üzleti analitikát, mint a kisebbek. Az adatok azt mutatják, hogy sok vállalat belső rendszereit és külső minőségmérési folyamatait használta a készenléti folyamat kezelésére. E rendszerek és folyamatok közül sok biztosította a megfelelő adatokat a termelés újraindításához.

A felmérés idején a legtöbb válaszadó (82%) kifejezte meggyőződését, hogy vállalatuk bevételeinek több mint 6 hónapba telik, amíg visszatérnek a COVID-19 előtti szintre. Az iparágak között azonban ez az előre jelzett időkeret jelentősen eltér.

 A fogyasztási cikkekből származó válaszadók 47%-a, az élettudományok és az egészségügyi ellátás válaszadóinak 40%-a úgy véli, hogy a helyreállítás gyorsabb mint, 6 hónapon belül fog bekövetkezni, ami érthető, mivel ezek az iparágak nagy kereslet mellett gyártanak alapvető termékeket.

Jelentős eltérések vannak a szervezetek típusa között is.

Míg a logisztikai szolgáltatók válaszadóinak 100%-a úgy gondolja, hogy egy éven belül lesz a visszatérés, a végtermékgyártók válaszadóinak mindössze 63%-a, a rész- vagy alkatrészgyártók válaszadóinak 73%-a, a más szolgáltatók válaszadóinak 59%-a értett ezzel egyet.

A C vezetői és logisztikai szakemberei optimistábbak voltak, mint mások, mivel 79% és 93% úgy vélik, hogy a helyreállítás a felmérés időpontjától számított egy éven belül megtörténik.

Összességében a válaszadók jelezték, hogy az “ellátási lánc koordinációja” volt az egyik legnagyobb újraindítási folyamat. Az ügyfelekkel kapcsolatos problémák (azaz az azonnali vevőszállítási követelményekhez való igazodás) a lista élén a legnagyobb kihívást jelentő, és a beszállítóval kapcsolatos problémák (azaz a szállítók újraindításának ellenőrzése) a harmadik helyen áll. Amint azt az adatok is mutatják, a belső problémák – a munkaerő-problémáktól kezdve a COVID-19 üzemeltetési kezeléséig és a működési stabilitás helyreállításáig – szintén közel olyan kihívást jelentettek, mint az első helyen álló.

Nagyobb vállalatoknál első körben az albeszállítói lánc koordinálása jelentette a fő gondot, a kisebb vállalatoknál pedig a vevői igények kezelése, ami igen jól mutatja a cégek közötti kommunikációs problémákat.

A kisebb vállalatoknál első körben a munkaerőhiány, pláne a képzett munkaerőhiány jelentette a legnagyobb problémát és az ehhez kapcsolódó (nagy fluktuáció) képzések megoldása.

Megoldások a Covid 19 miatti zavarok kezelésére:

A szervezetek különböző módokon reagáltak a COVID-19 üzleti hatásaira. Az alábbiakban néhány példa, a leggyakoribb zavarok kezelése megoldásokra.

• Új ügyfelek és vállalkozások keresése, vevőkör bővítése, a korábbi elsődleges iparágon kívül.
• Egyéni védőfelszerelés gyártása (PPE)
• Új termékeket fejlesztett ki és gyártott.
• Új folyamatok és egyéni védőeszközök megvalósítása a biztonságosabb munkakörnyezet érdekében.
• Keresztképzett munkaerő a munkaerőhiány fedezésére.
• Új beszállítókat talált.
• Távoli munkavégzés- Home office.
• Több automatizálást valósított meg.

Zárásként, miközben a válaszadók többsége úgy érezte, hogy vállalata jó helyzetben van ahhoz, hogy a világjárványokkal kapcsolatos munkahelyi kihívásokat kezelje, még mindig számos lehetőség van a további helyreállítási erőfeszítésekre és a jövőbeli zavarokra való reagálás javítására.  

            A válaszadók mintegy 80%-a jelezte, hogy vállalatai hajlandóak lennének időt és erőforrásokat fektetni a vezetői képzésbe 2021-ben.

Miben tudunk segíteni?

Ahogy a felmérés előrevetíti teljesen új módszereket kell a vezetők kezébe adni, hiszen a gyárban dolgozó munkások jelentősen cserélődnek, nem elérhetőek, vagyis nagyobb teher és flexibilitási elvárás hárul rájuk, amit a műszak vezetőknek kell szervezniük. –> Keresse műszakvezető képzésünket!

A cégvezetés ki kell dolgozzon olyan vezetési stratégiákat, amivel az adott helyzethez jobban igazodnak, vagyis kulcs szerepe van az alkalmazkodásnak. –> Keresse változás menedzsment és reziliancia képzésünket!

A beszállítókat VALÓBAN el kell kezdeni vezetni, támogatni. Ha eddig a beszállítómenedzsment nem volt erős pilléreken nyugvó területe a cégnek –> keresse beszállítómenedzsment képzésünket!

Amennyiben szimplán produktivitást kell növelnie, keresse tanácsadóinkat, akik Lean módszerekkel elvezetik a csapatot egy hatékonyabb, anyagáramlást optimalizált nagyobb gyártási volument képes termeléshez!

Ha elakadt a problémamegoldásokban, akkor is keresse tanácsadóinkat, akik belső auditori tapasztalataikkal felmérik a folyamatok hiányosságait és megoldásokat javasolnak!

Amennyiben az oktatásokat a helyszínen már nem tudja megoldani, keresse online formában megtartott képzésinket!

Várjuk jelentkezését!