Keresés
Close this search box.

Ha tetszik, ha nem, attól még tény, hogy az életünk jelentős részét munkával töltjük, s ez természetesen hatással van a mindennapi közérzetünkre, hangulatunkra, az emberi kapcsolatainkra, sőt, még az egészségünkre is. Ezért nagyon nem mindegy, milyen foglalkozást választunk magunknak. Ebben próbálunk segíteni.

Gondoljunk csak bele, rengeteget számít az, hogy szeretjük–e a munkánkat, milyen körülmények között dolgozunk, kik vesznek minket körül, ahogy az is fontos milyen vezetőnk van.

Az első aranyszabály: akár alkalmazottként, akár vállalkozóként keressük a boldogulásunkat, csak akkor tudjuk megtalálni a nekünk való hivatást, ha tudjuk, kik vagyunk, és merre tartunk. Persze tudjuk, valójában erre a kérdésre a legnehezebb jó választ adni, hiszen próbálunk megfelelni a társadalmi elvárásoknak, a szülőknek, a családnak, no meg azok a fránya anyagiak is sokat nyomnak a latban, így sok esetben nem azt keressük és találjuk meg, amiben igazán jók vagyunk.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy bizony a honi iskolarendszer sem kifejezetten támogatja az ifjúkori önfelfedezést és azon fontos tulajdonságaink megismerését, amelyek akár már kisgyerekkorban is ott voltak velünk, és folyamatosan meg akarnak nyilvánulni. Sok esetben inkább elnyomjuk őket, és mire végzőssé válunk, lehet, hogy jó tanulmányi eredményekkel rendelkezünk, tele van a fejünk lexikális tudással, csak épp azt nem tudjuk megmondani, milyenek is vagyunk, s fiatal felnőttként mivel akarunk foglalkozni. Innen pedig csak egy lépés, hogy olyan állást válasszunk, ami nem tesz boldoggá minket.

Pedig – bármennyire is meglepően hangzik – a munka lehet a kiteljesedés egyik forrása is. Ehhez pedig nagyon fontos ismernünk, hogy milyen képességek rejlenek bennünk, milyen tulajdonságainkat akarjuk kamatoztatni, melyek a főbb érdeklődési területeink. Ezek jelölik ki számunkra a helyes irányt.

Ha ezzel megvagyunk, jöhet az álláskeresés, de ne feledjük: csak akkor lesz esélyünk nekünk való munkára bukkanni, ha összhangba kerülünk önmagunkkal. Hogy ez mit is jelent pontosan? Legfőképpen azt, hogy nem egy külső, ideális képnek akarunk megfelelni, hanem az önismeretet segítségül választunk foglalkozást, s nézünk szét a munkaerőpiacon. A hirdetések böngészése mellett beizzítjuk a kapcsolati hálónkat, és minden követ megmozgatva, tudatosan vágunk bele az áhított munka megtalálásába. Az interjún pedig nem sablon válaszokat adunk, hanem hitelesen mutatjuk be önmagunkat. Így a válaszaink azt tükrözik majd, akik valójában vagyunk.

Fontos, hogy ne próbáljunk átugrani a lépcsőfokokat, mert abba szinte bele van kódolva a kudarc. Ne akarjunk munkatapasztalat nélkül azonnal csúcsvezetők lenni. Sajnos a megalapozatlan elvárások és az azonnali, gyors sikerre való törekvés a mai kor egyik igen gyakori jellegzetességei, ugyanakkor az egyén türelmetlenségéről, valamint az alázat és a kitartás hiányáról tanúskodnak

Adódik a kérdés: létezik egyáltalán olyan munka, amiben önmagunk lehetünk, örömünket leljük benne és a saját tehetségünkkel másokat szolgálunk? A válasz igen, a megvalósításhoz azonban szükség van az önmagunkkal való elszánt szembenézésre.  Ha jól ismerjük az adottságainkat, és az önértékelésünk is a helyén van, minden adott ahhoz, hogy akár alkalmazottként, akár vállalkozóként olyan hivatást válasszunk magunknak, amelyben önazonosak vagyunk, s ami minden téren gyarapodást hoz számunkra.

Weboldalunkon a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használunk.