Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy a problémamegoldás, -kezelés az egyik leginkább fejlesztésre szoruló terület minden iparágban dolgozó, gyártó, vagy szolgáltató cég számára.

Az autóiparban ez különösen központi téma, hiszen az IATF szabvány 10. fejezete extra elvárásokat definiál a gyártókkal szemben az általános 10.2.3. problémamegoldás fejezetén felül, mint garanciális ügyek kezelése, NTF (No trouble found) esetek felkövetése, OEM-ek felé jelentése.

Minden vevői reklamációnak jelentős költségei vannak, melyek nemtervezett költség kategóriába sorolhatók, azaz veszteségforrásai a cégeknek.

A visszatérő, meg nem oldott, csak átmenetileg kezelt problémák pedig hatalmas kockázatokat jelentenek az OEM-eknek és gyártóiknak, hiszen a hibás termék piaci megjelenése esetlegesen visszahívásokkal, az OEM hírnevének csökkenésével járhat. Ezek veszteségköltségei pedig az égig érhetnek!

Lássunk adatokat!

  • A 2019/ 2020 -as év IATF tanúsítási eltérések TOP 10 eltérési között is előkelő helyet foglal el a problémamegoldás, mint nem megfelelőség.
  • Az AIAG 2015-ös „Quality 2020” felmérése megállapította, hogy az OEM-ek és a beszállítók a minőséget befolyásoló kritikus kérdésnek tekintik a problémamegoldást. A tanulmány szerint a válaszadók több mint egyharmada úgy érezte, hogy jelentős javulási lehetőségek rejlenek a problémamegoldásban.
  • Nagyon sok vállalat évek óta visszatérő hibákkal dolgozik, amelyek egy időre eltűnnek, aztán újra felmerülnek! Ezek folyamatos hibaköltségeket és vevői elégedetlenséget generálnak, előbb-utóbb eszkalációkba csúcsosodnak ki, amely egyre több veszteséget okoz a probléma előidézőjének és ezzel együtt egyre magasabb külső hibaköltséget is jelent.

Az IATF 16949 Kiegészítő követelménye 2021. januárjától bevezette a 10.2.3. Problémamegoldás szabványpontnál a problémák ismétlődésének meghatározási követelményét.

A cégeknél a statisztikák szerint a legnagyobb belső veszteségforrás a belső selejtek magas százaléka, ami akkor jelent problémát, ha az árajánlatban megadott százalékon felüli értéket mutat a gyakorlat, mert ez már a cég nyereségét veszélyeztetheti. Ugyanakkor kockázatot jelent a belső hiba előbb-utóbb vevőnél való megjelenésére, azaz minél magasabb a belső selejtarány, annál magasabb százalékban juthat ki ezen hiba a vevőhöz.

A hatékony, fenntartható problémamegoldás a szervezetek problémamegoldó kultúrájának vezetésével kezdődik.

A problémamegoldás olyan kultúrát támogat, ahol a problémákat lehetőségnek tekintik, és minden alkalmazottat aktívan bevonnak.

Ezen túlmenően a problémamegoldás használatát minden szervezet munkatársainak minden részében tekintik a szervezet minden szintjének bevonásával, előmozdítva a proaktívabb tevékenységeket.

Addig, amíg a reklamációkezelő az egyetlen, aki felelősséget érez a probléma megválaszolására, addig a megoldás még messze van. Lehetséges, hogy a szakismerete, technológiai tudása, tapasztalata nincs meg ahhoz, hogy egyedüli harcosként mély és széleskörű gyökérokelemzést végezzen, a csapattársakat pedig ugyan összeírja a 8D-ben, ellenben a valóságban nincs problémamegoldó értekezlet, fórum, ahol valóban végig beszélnek a problémát. A nem mély és teljeskörű elemzések pedig átmenetileg eltakarhatják a hibát, de megoldást nem jelentenek, vagyis a probléma vissza-visszatérő lesz, újból felmerül.

Vagyis a cégvezetésnek kell a problémamegoldás kultúráján változtatni ahhoz, hogy valós eredmények jöjjenek és a hibák ismétlődése kizárható legyen!

A szervezet sikeressége az üzlet minden aspektusában sikeresen kezdődik a szervezet vezetői által meghatározott „hang” vagy kulturális alapokkal. Ez a hang egyértelműen kommunikálható formális irányelvekkel és eljárásokkal, vagy finomabb, közvetett vagy bizonyított viselkedésből eredő módon.

Vizsgáljuk meg azokat a konkrét vezetői magatartásokat, amelyek segíthetnek a hatékony problémamegoldó folyamatban a szervezetben:

  • Példa alapján irányítva;
  • A szervezeti látás összehangolása;> Vízió erősítése
  • A stratégiai tervben foglalkozzon a problémamegoldással;> Vezetőség feladata
  • Képzési és tanúsítási struktúra létrehozása;
  • Rendeljen megfelelő forrásokat ;
  • Mérőszámok létrehozása;
  • Az előrehaladás ellenőrzése (a fenti mérőszámokhoz)
  • A problémamegoldás szervezeti kultúrája.

Vannak mérőszámai a cégnek, amivel a problémamegoldás hatékonyságát mérik?

Melyek lehetnek ezek?

Javasolt mérőszámok (amelyek jelentős hatást gyakorolnak a folyamatra):

  1. Ismétlődő felmerülések száma
  2. Nem megfelelő intézkedés, nem sikeres, vagy nem bevezetettek száma
  3. Probléma öregedése, megoldási időintervalluma
  4. A problémamegoldási folyamat minden egyes lépésében az idő százalékos aránya
  5. Tervezett és tényleges eredmények. Teljesen megvalósult-e a tervezés, vagy nem?
  6.  Az ismétlődő okokból eredő műveletek százalékos aránya
  7. Első alkalommal a minőség (FTQ).

Amennyiben a vállalati kultúrában erősítené a problémamegoldás iránti erősebb felelősség kialakítását, érzékenyítené ehhez a szervezetét, vagy a munkatársait képeztetné hatékony problémamegoldó eszközök használatára, keressen Bennünket!

Nevezze be munkatársait Six Sigma Green Belt képzésünkre, ahol átfogó ismereteket sajátítanak el a DMAIC vonalán. A statisztikai elemzések és az adatalapú elemzések a mindennapi rutinjukká válnak, ezzel hozzásegítve őket a valós gyökérokok azonosításához és ezek megszüntetésére irányuló akciók meghatározásával az újbóli felmerüléseket is minimalizálni fogják!

Ha Önöknél is visszatérő, ismétlődő hibákkal küzdenek a munkatársai, sőt ezen hibák már a projekt bevezetési fázisban jelentkeznek és végigkísérik a szériagyártás indulását, vagy egyszer csak feltűnnek, kikopnak, újra feltűnnek, akkor keressen bennünket!

A cégénél több területen is belső problémák merülnek fel, melyre nincs erőforrása, vagy kompetens szakembere, a belső hibaköltségek, belső selejtek elviszik a nyereségét, keressen Bennünket!

Amennyiben a csapatát szeretné képezni, hogy az újonnan definiált szabványelemeknek meg tudjanak felelni, vagy szimplán kompetencia fejlesztésben gondolkodik, akkor keresse a 8D – problémamegoldó képzésünket, amely átfogóan ismerteti a 2018-ban kiadott AIAG és VDA kézikönyveket a problémamegoldással kapcsolatosan!

(2018. Aug.: CQI-20-2 AIAG Hatékony problémamegoldás 2018. Nov.: VDA 8D- Problémamegoldás 8 lépése Kézikönyvek alapján)

Jónás Tímea

TEKT vezető tanácsadó