Az AIAG 2015-ös „Quality 2020” felmérése megállapította, hogy az OEM-ek és a beszállítók a minőséget befolyásoló kritikus kérdésnek tekintik a problémamegoldást. A tanulmány szerint a válaszadók több mint egyharmada úgy érezte, hogy jelentős javulási lehetőségek rejlenek a problémamegoldásban.
A 2019 -es év IATF tanúsítási eltérések TOP 10 eltérési között is előkelő helyet foglal el a problémamegoldás nem megfelelőségként.
Nagyon sok vállalat évek óta visszatérő hibákkal dolgozik, amelyek egy időre eltünnek, aztán újra felmerülnek!
Mit is ír elő az IATF 16949 10.2 fejezete a problémamegoldásra?
• A problémamegoldás dokumentált folyamatának szükségessége
• Meghatározott megközelítések a különféle típusú és skálájú problémákra
• Elszigetelés és / vagy ideiglenes intézkedések
• Definiálja a kiváltó okok azonosításának módszertanát
• Szisztematikus korrekciós intézkedések szükségessége és ezek ellenőrzése,
• Frissített dokumentáció szükségessége.
A CQI-20 2. kiadás 2018. augusztusában jelent meg és támogatja, hogy,hogyan kell végrehajtani a hatékony problémamegoldáshoz szükséges összes lépést.
Ha a probléma valós gyökérokait szeretné megtalálni, ezek megszüntetésével pedig a hibák újboli felmerülésének csökkentése a cél, akkor tanulmányozza velünk az új kézikönyv elvárásait.
Ezzel egyidőben a VDA is frissítette a 8D módszertani kézikönyvét, pontosan 2018 novemberében.
Mindkét kézikönyv nagy hangsúlyt fektet a leggyakoribb hibák leírására az egyes disciplinákhoz rendelve. Mindkét kézikönyv esetpéldákat is tartalmaz a mélyebb megértést elősegítendő.
A 8D egyes lépései változtak-e? Nem.
Ellenben mindkét kiadvány azt célozza meg, hogy az egyes disciplínákhoz rendelten feltárja az alkalmazható eszközöket, a pontos elvárást az adott résznél, illetve elemzi a lehetséges hibákat. Ellenőrző kérdéseket is tartalmaz a CQI kiadvány, hogy visszaellenőrizhessük az egyes lépésekben megfogalmazottak hatékonyságát.
Az AIAG problémamegoldó munkacsoport az új CQI-20 hatékony problémamegoldási útmutatóba, 2. kiadással frissítette és átdolgozta a problémamgoldáshoz kapcsolódóan: minden egyes problémamegoldási lépés tartalmazza a szükséges bemenetekre és outputokra vonatkozó információkat, a lépés áttekintését, az eszközöket, a kívánt eredményt, az előrehaladás ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket és az elvárt végrehajtói támogatás szükségességét az adott szakasz pozitív eredményének elérése érdekében.
A problémá(k)ra, LEHETőségként kell tekintenünk!
A problémamegoldás olyan kultúrát támogat, ahol a problémákat lehetőségnek tekintik, és minden alkalmazottat aktívan bevonnak. Ezen túlmenően a problémamegoldás használatát a szervezet minden szintjének bevonásával, proaktív tevékenységéként definiálják.
A minőség javítása mellett, a problémamegoldás a következőkre vezet:
A problémamegoldás lépéseit a következő időrendi táblázatban foglalja össze a VDA 8D kézikönyv:
Mégis miben új a CQI -20-2 kiadása?
Vezetés szerepe a hatékony problémamegoldásban a kulcs.
A szervezet sikeressége az üzlet minden aspektusában sikeresen kezdődik a szervezet vezetői által meghatározott „hang” vagy kulturális alapokkal. Ez a hang egyértelműen azonosítható a formális irányelvekkel és eljárásokkal, vagy finomabban, közvetett vagy bizonyított viselkedésből eredő módon.
Edwards Deming, Joseph Juran és Phillip Crosby is a minőségügyben kezdték pályafutásukat. Ahogy tapasztalataik nőttek, mindegyik a figyelmet a minőség eszközeiről, a felső vezetésre koncentrálta, és olyan szervezeti kultúrát teremtett, ahol a minőséget ápolni és megvalósítani lehet.
Ez még ma is érvényes! Kulcs a Felsővezetés felelőssége, a PÉLDAMUTATÁS
Például, Edwards Deming rámutat arra, hogy a felső vezetés minőség iránti elkötelezettsége és a termelékenység nem elég. Azt mondta: “Tudniuk kell, hogy mi az, hogy elkötelezettek – vagyis mit kell tenniük. Ezeket a kötelezettségeket nem lehet átruházni. A támogatás nem elég: cselekvésre van szükség!„ Deming azt is kijelentette: “A minőség a tanácsteremben történik. Ha szeretném tudni, hogy mit jelent a szervezet, először a felsővezetők fellépéseire gondolok.”
Vagyis a technikai problémák megoldásának sikeressége egyértelműen függ a felső vezetés viselkedésétől és példamutatásától!
Vezetői magatartás elvárások a problémamegoldási folyamatban
Vizsgáljuk meg azokat a konkrét vezetői magatartásokat, amelyek segíthetnek a hatékony problémamegoldó folyamatban a szervezetben:
- Példa alapján irányítva;
- A szervezeti látás összehangolása;> Vízió erősítése
- A stratégiai tervben foglalkozzon a problémamegoldással;> Vezetőség feladata
- Képzési és tanúsítási struktúra létrehozása;
- Rendeljen megfelelő forrásokat ;
- Mérőszámok létrehozása;
- Az előrehaladás ellenőrzése (a fenti mérőszámokhoz)
- A problémamegoldás szervezeti kultúrája.
Mit jelent ez a problémamegoldás során? Példa alapján irányítva:
A vezető feladata:
• Ossza meg a jó példákat vagy a legjobb gyakorlatokat;
• A formális problémamegoldási folyamat használatának elvárása;
• Kérdezze meg a megfelelő kérdéseket, hogy vezesse a szervezetet a problémamegoldáshoz;
• A problémákat lehetőségként látassa
Az AIAG CQI 20-2 kötete egy önértékelési módszertant is előír, javasol, hogy a szervezet felmérje hogy hol tart a szervezeti kultúrában, milyen szinten ahhoz, hogy hatékony problémamegoldási folyamatot üzemeltessen és a technikai problémákat úgy oldja meg, hogy azok ne legyenek visszatérő problémák!
Nem tud a technikai problémákkal megküzdeni, folyamatosan visszatérő hibái vannak, akár magas selejtet okozva?
Ne habozzon, keressen Bennünket! Felkészült tanácsadóink helyszínen problémamegoldási projekteket vezetnek le, oktatóink pedig felkészült az AIAG és VDA új kiadású kézikönyvei alapján.
Építsük közösen a szervezeti kultúráját a cégnek, hogy a problémamegoldásban is hatékonyabb lehessen, ezáltal veszteségeket csökkentve profitábilisabbá varázsolja a vállalatát, ahol dolgozik!
Jónás Tímea / Szakmai Tanácsadó
