Az irodába való visszatérés nehézségeiről, avagy a járvány egyszer véget ér (?,!)

 

A COVID 19 berobbanásával minden nagyon gyorsan történt. Mikor világossá vált, hogy egy agresszív, magas halálozási rátával jellemezhető világjárvány fenyegeti az országokat, a kormányoknak és felelős vezetőknek azonnal kellett dönteniük, azonnali intézkedésekkel megkísérelni a járvány terjedési sebességének csökkentését.

Természetesen a kialakult veszélyhelyzetre minden ország másként reagált. Különböző védekezési modellek, stratégiák láttak napvilágot az elmúlt hónapokban. Hogy melyik volt valóban a hatásosabb, azt több okból is nehéz megítélni! A megbetegedések, halálozások arányát több társadalmi tényező is befolyásolja – elég, ha csak a korfára, egészségügy helyzetére, kulturális hagyományokra gondolunk.

Vállalati szinten a vezetők, ahol meg tudták tenni, home office-t rendeltek el, a minimálisra csökkentve a személyes kontaktus lehetőségét.

Napok alatt az otthonok irodává avanzsáltak át, több millió háztartás megszokott életét felborítva. Bár az otthoni munkavégzés nem újkeletű dolog, ilyen nagyarányú jelenléte napjainkban, egyértelműen a koronavírusnak köszönhető.

 

Amit korábban lehetetlennek gondoltak, az 2020 tavaszán egyszerűen megtörtént. Nemcsak hogy megtörtént, de hirtelen – egyik napról a másikra –történt meg és működött!

Számos multinacionális vállalat, vagy országos jelentőségű szervezet, mint például a Deutsche Post vezetője nyilatkozott pozitívan a home officról. Maguk is elcsodálkoztak azon, amit egész eddig nem hittek, mégpedig hogy egy hatalmas, globális vállalatot igen is lehet otthonról, egy fotelből is irányítani.

Mindez rávilágított arra a tényre és az ebből adódó lehetőségre, hogy ha az otthonról végzett munka hatékony, akkor nem feltétlenül csak veszélyhelyzetben alkalmazható!

Természetesen vannak olyan munkakörök, amiket jellegüknél fogva lehetetlen távmunkában végezni, úgy mint az értékesítési asszisztensek, csomagkézbesítők, szociális munkások, orvosok, tűzoltók vagy rendőrök munkája.

Őket nem lehetett, lehet elkülönítve, egy nappaliból végzendő munkára kényszeríteni. Nekik a legnehezebb időszakban is az utcán, kórházakban, köztereken, középületekben kellett a feladatukat ellátni. De azzal, hogy akiknél a home office kivitelezhető volt és otthoni munkavégzésre kötelezték – így a személyes kontaktusok arányát jelentősen csökkentették – hozzájárultak az általános fertőzési arány csökkentéséhez.

A különleges helyzet tehát különleges és azonnali megoldásokat kívánt: a lehető leggyorsabban reagáltak a vállalkozások a világjárványra.

Most azonban, hogy Európa-szerte jelentős mértékben csökken a betegség terjedése, fel kell készülni a gazdaság újjáélesztésére, elgondolkodni a „hogyan tovább?”-on.

Mikor térünk vissza az irodába? És mindenekelőtt hogyan?

Az irodába való visszatérésre szervezetenként másként gondolnak a vezetők: az Apple és a Google technológiai óriások például év végére lehetővé teszik az otthoni irodák létrehozását, de így gondolkodik a Twitter is. Vannak azonban olyan vállalatok, akik úgynevezett „korona munkacsoportot” hoznak létre annak érdekében, hogy a visszatérés az irodákba a lehető leggyorsabban, legegyszerűbben és legbiztonságosabban valósulhasson meg. Vagyis ők nem támogatnák tovább az otthonról történő munkavégzést.

Az óvatosabb iroda-pártiak szakaszosan, váltott munkarenddel térírik vissza a munkavállalókat, az irodák újra gondolásával, újra rendezésével, hogy a biztonságosnak vélt távolság tartható és működtethető legyen.

Mások úgy vélik, hogy a világjárvány nagymértékben véget ért, és már elrendelték a helyi jelenlétet.

Különböző okok a visszatéréshez

Míg április elején a munkavállalók jóval több, mint egynegyede dolgozott az otthoni irodában, ez az érték május elején jelentősen alacsonyabb volt már, mint az egy német tanulmányból kitűnik.

A home office vs irodai munka kérdését minden vállalatnak magának kell megfontolnia és a számára legmegfelelőbb lehetőség mellett döntenie, ami nem is olyan egyszerű feladat!

Összetett kérdés ez! A COVI 19 vírus berobbanásával nem volt kérdés: mindenkit, akit csak lehetett, hazaküldtek. Amennyiben erre volt lehetőség, otthonról végezte a munkáját, ha azonban ez nem volt kivitelezhető, akkor rendkívüli szabadsággal, munkaidő módosítással, fizetés nélküli szabadsággal, kényszerleállással oldották meg a rendkívüli helyzetet.

Azonnali intézkedéseket kellett alkalmazni, ami mindkét féltől hatalmas rugalmasságot követelt meg! Voltak, akik gyorsan át tudtak állni az otthoni munkavégzésre, de vannak olyanok is, akik nem tudnak hatékonyak lenni a kanapéról. Van személyiségi oldala is ennek a kérdésnek és természetesen ott van még a technikai háttér kérdése is! Egy marketinges kolléga például 100%-ban hazaviheti a munkáját, míg egy műszaki rajzoló például nagy képernyők és nagy teljesítményű számítógépek nélkül kevésbé hatékonyan tudja ellátni a feladatát.

A munkavállaló képességei mellett döntő fontosságú a vállalati vezetés hozzáállása. Van, aki egyáltalán nem hisz továbbra sem az otthoni munkavégzésben, úgy véli, hogy a kollégák szem előtt tartásával tud csak produktív lenni a munkavégzés. Őket, ha most az élet nem győzte meg, nehezen lesznek meggyőzhetők ennek ellentétéről!

Több kutatócsoport is vizsgálta a koronavírussal kapcsolatban kialakult helyzetet. Tanulmányokból érdekes kimutatások ismerhetők meg, amit talán elsőre nem is gondoltunk volna!

A hatékonyság, termelékenység, ahogy írtuk korábban, munkakörtől, egyéntől, szervezettől függően változott. Voltak magasabb eredményeket elérő osztályok, kollégák, és volt ahol a munkavégzés rosszabb mutatókat eredményezett ebben az átmeneti válsághelyzetben.

A gyárak, közlekedés leállása, minimális szintre csökkenése világszerte kedvező statisztikát eredményezett a környezeti adatokban, mint például a levegő tisztasága, szmog-szennyezettség.

De ettől függetlenül is tapasztaltak javulást az egészségi állapotokban az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Egy biztos, 2020 tavaszán mindenhol megtapasztalhatták a home office lehetőségeit!

Nehéz feladat volt a munkahelytől eltávolodás egyik napról a másikra, de legalább ugyanilyen nehéz lesz a visszatérés is oda!

Nem egyszerűen csak arról van szó, hogy a munkavállaló irodában, vagy otthonról végzi, végezte a munkáját. Nem csak ő volt karanténba kényszerülve, hanem az egész család, környezet is! Házastársak, gyerekek, nagyszülők, szomszédok. Változtak a közlekedési, vásárlási, szórakozási szokások! Mindezen változások roppant hirtelen törtek be az emberek életébe!

De hogy ezek a változások mennyire lesznek tartósak, azt az idő mondja majd meg!

Visszatérünk-e a régi megszokásainkhoz, vagy ez a természettől jött kemény intés valós és maradandó változtatásra sarkallja-e az emberiséget, nagy kérdés?

És vajon ez az idei március-április csak egy „főpróba” volt?

Nem tudhatjuk.

Minden esetre az elmúlt időszakot érdemes jobban megvizsgálni, kiértékelni és a vészhelyzeti terveket komolyan átnézni, ha nincs, akkor meg s.o.s. kidolgozni!

Mindenre nem tudunk felkészülni, de a tapasztalatainkat jól felhasználni tudnunk kell!

Visszatérésre van már ellenőrző listája?

Ha még nem dolgozta ki, keresse tanácsadási üzletágunk szakembereit! Tanuljunk a legjobbaktól! Mi is az AIAG által kidolgozott kérdéslistát alkalmaztatjuk!

Személyes mentorálásra lenne szüksége? Beszélgessen szakemberünkkel! 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük