Miért nem találja meg a belső audit a valódi problémákat?
Amikor minden dokumentum rendben van, de a vállalati folyamatok mégsem úgy működnek, ahogyan kellene.
A probléma sokszor nem ott van, ahol az auditor keresi
Egy vállalatnál az éves belső auditok rendszeresen megtörténnek. Az auditprogram elkészül, az auditorok végigjárják a kijelölt területeket, ellenőrzik a dokumentumokat, megvizsgálják a feljegyzéseket, és elkészítik a jelentéseket.
A legtöbb audit során csak kisebb észrevételek születnek. A vezetés elégedett, hiszen a minőségirányítási rendszer látszólag megfelelően működik.
Mégis visszatérnek ugyanazok a problémák: ismétlődő gyártási hibák, késedelmes intézkedések, vevői reklamációk, nem megfelelően kezelt változások és olyan folyamateltérések, amelyeket a belső auditok korábban nem tártak fel.
Mi lehet ennek az oka?
Sok esetben nem az a probléma, hogy a vállalat nem auditál, hanem az, hogy nem megfelelően auditál.
A belső audit könnyen elveszítheti valódi értékét, ha az auditor elsősorban a dokumentumok meglétét ellenőrzi, ahelyett, hogy a folyamatok tényleges működését vizsgálná.
Az ISO 9001 szerinti belső audit célja nem pusztán annak igazolása, hogy a szervezet rendelkezik a szükséges eljárásokkal és feljegyzésekkel. Azt is értékelni kell, hogy az irányítási rendszer megfelel-e a követelményeknek, és eredményesen működik-e.
Ehhez azonban másfajta auditálási szemlélet szükséges.
Az öt leggyakoribb hiba, amely miatt az audit nem tárja fel a valódi problémákat
01 A checklist vezeti az auditort, nem a folyamat
Az ellenőrzőlista hasznos eszköz. Segít abban, hogy az auditor ne felejtsen el fontos követelményeket, és az audit végrehajtása következetes legyen.
A probléma akkor kezdődik, amikor az auditor kizárólag a checklist kérdéseire koncentrál.
Például:
- Van jóváhagyott munkautasítás?
- Vezetik a gyártási feljegyzéseket?
- Rendelkezésre állnak az oktatási dokumentumok?
- Megtörténik a termékellenőrzés?
A válaszok minden esetben igenek lehetnek, miközben a folyamat működésében komoly hiányosságok vannak.
A checklist ugyanis nem helyettesíti az auditort. Az csak egy segédeszköz.
Mit tegyen másképp az auditor?
Ne csak a kérdésekre adott válaszokat rögzítse, hanem folytassa a vizsgálatot:
- Hogyan történik a munkautasítások változásának bevezetése?
- Hogyan biztosítják, hogy minden műszak a megfelelő verziót használja?
- Milyen módon ellenőrzik a gyártási folyamat eredményességét?
- Milyen intézkedés történik, ha az eredmények eltérnek a tervezettől?
Az audit során a követelményekből kell kiindulni, de a vizsgálatnak a tényleges folyamatműködésre kell irányulnia.
02 Az auditor csak a dokumentumokat ellenőrzi, a valós működést nem
Egy jól dokumentált rendszer még nem feltétlenül jelent jól működő rendszert.
Előfordulhat, hogy a vállalat rendelkezik naprakész eljárásokkal, jóváhagyott munkautasításokkal és szabályosan vezetett feljegyzésekkel, de a napi gyakorlat eltér az előírásoktól.
A dokumentáció ellenőrzése fontos, de nem elegendő.
A folyamat-audit során az auditornak össze kell kapcsolnia a dokumentált információkat a helyszíni megfigyelésekkel és a munkatársakkal folytatott interjúkkal.
Példa
A gyártási dokumentáció szerint minden termék esetében meghatározott időközönként ellenőrizni kell egy kritikus méretet.
A feljegyzések alapján az ellenőrzések megtörténtek.
Az auditor azonban megfigyeli a tényleges gyártási tevékenységet, és kiderül, hogy az operátorok egy része az ellenőrzési eredményeket csak a műszak végén rögzíti.
A dokumentáció tehát teljesnek tűnik, de az ellenőrzés tényleges időzítése nem felel meg a meghatározott gyakorlatnak.
Ez már olyan eltérés, amelyet kizárólag a feljegyzések átnézésével valószínűleg nem lehetett volna feltárni.
03 Az auditor nem kérdez eleget – vagy nem a megfelelő kérdéseket teszi fel
Az audit egyik legfontosabb eszköze az interjú.
Mégis gyakori, hogy az auditor zárt kérdéseket tesz fel, amelyekre a munkatársak egyszerű igennel vagy nemmel válaszolnak.
Például:
– Ismeri a munkautasítást?
– Igen.
– Tudja, mit kell tennie eltérés esetén?
– Igen.
– Megkapta az oktatást?
– Igen.
Az auditor elégedetten továbblép.
Pedig ezek a válaszok önmagukban még nem bizonyítják, hogy a munkatárs valóban képes megfelelően végrehajtani a feladatát.
A felkészült auditor inkább ilyen kérdéseket tesz fel:
- Mutassa meg, hogyan végzi ezt a műveletet!
- Mi történik, ha az ellenőrzés során nem megfelelő eredményt kap?
- Kit értesít, és hogyan dokumentálja az esetet?
- Mi történik, ha a megszokott munkafeltételek megváltoznak?
- Honnan tudja, hogy az Ön által használt dokumentum a legfrissebb verzió?
Ezek a kérdések lehetőséget adnak arra, hogy az auditor ne csak a munkatárs ismereteit, hanem a tényleges munkavégzési gyakorlatot is megismerje.
A jó auditor nem vizsgáztatja a munkatársat, hanem megérti, hogyan működik a folyamat a mindennapokban.
04 Az auditor nem követi végig a folyamatok közötti kapcsolatokat
A vállalati folyamatok nem elszigetelten működnek.
A vevői követelményektől a terméktervezésen és a gyártáson keresztül egészen a kiszállításig számos folyamat kapcsolódik egymáshoz.
Egy probléma gyakran nem abban a folyamatban keletkezik, ahol később észlelik.
Például a gyártásban jelentkező hibák hátterében állhat:
- hiányos vevői követelményátadás;
- nem megfelelő műszaki változáskezelés;
- hiányos beszállítói információ;
- elégtelen oktatás;
- nem megfelelő ellenőrzési terv.
Ha az auditor csak egyetlen szervezeti egységet vizsgál, könnyen elkerülheti a figyelmét az a folyamatkapcsolat, amely a probléma valódi oka.
A folyamatok közötti összefüggések vizsgálata ezért a hatékony auditálás egyik alapvető eleme.
05 Az auditor a hibát keresi, nem a kockázatot
A hagyományos auditálási szemléletben gyakran az a legfontosabb kérdés, hogy történt-e már hiba.
A korszerű auditálásban azonban legalább ilyen fontos annak vizsgálata, hogy hol és milyen körülmények között alakulhat ki probléma.
Egy folyamat jelenleg még megfelelő eredményeket produkálhat, de ha jelentős változások történtek, új technológiát vezettek be, vagy a munkatársak kompetenciája nem megfelelő, a kockázat már megnövekedhetett.
Az auditornak tehát nemcsak a múltbeli problémákat kell vizsgálnia, hanem a folyamat jövőbeni megbízhatóságát veszélyeztető tényezőket is fel kell ismernie.
Gyakorlati vállalati példa: a hibát mindenki látja, de az audit mégsem találja meg
Egy autóipari beszállító vállalat műanyag alkatrészeket gyárt. Az egyik termékcsaládnál az utóbbi hónapokban megnövekedett a selejtarány.
A gyártási terület vezetője szerint a probléma elsősorban az alapanyag ingadozó minőségével magyarázható. A beszerzés szerint a beszállító megfelelő termékeket szállít. A minőségügy pedig úgy látja, hogy a gyártás során nem tartják be következetesen az előírt paramétereket.
A belső audit során az auditor ellenőrzi:
- a gyártási dokumentációt;
- a gépbeállítási előírásokat;
- az alapanyag átvételi feljegyzéseit;
- a kezelők oktatási dokumentumait;
- a selejtadatok nyilvántartását.
A dokumentumok rendben vannak.
Az auditor megállapítja, hogy az előírt szabályozások rendelkezésre állnak, és a kapcsolódó feljegyzések is elkészültek.
A jelentésben legfeljebb egy kisebb észrevétel szerepel.
Néhány héttel később azonban a selejtarány tovább növekszik.
Mit mutatott volna egy mélyebb audit?
Egy felkészültebb auditor más megközelítést alkalmazott volna.
Első lépés: az adatok vizsgálata
Nemcsak a selejtrekordok meglétét ellenőrizte volna, hanem megvizsgálta volna a selejtarány alakulását is:
- Mióta emelkedik a selejt?
- Melyik műszakban jelentkezik gyakrabban?
- Melyik gépen a legmagasabb az eltérés?
- Van-e összefüggés az alapanyag-tétel és a selejt között?
Második lépés: a folyamat megfigyelése
Az auditor megfigyelte volna a tényleges gyártási tevékenységet.
Kiderült volna, hogy a gépindítás után az első darab ellenőrzése megtörténik, de a folyamat stabilitásának későbbi ellenőrzése nem minden műszakban azonos módon történik.
Harmadik lépés: interjú a munkatársakkal
Az auditor megkérdezte volna az operátorokat:
- Mit tesznek, ha a gép paraméterei eltérnek az előírttól?
- Hogyan döntik el, hogy szükséges-e beavatkozás?
- Ki jogosult a gépbeállítás módosítására?
- Hogyan történik az eltérések kommunikációja a műszakváltás során?
Az interjúk során kiderült volna, hogy a különböző műszakok eltérő gyakorlatot alkalmaznak a gépbeállítások korrekciójára.
Negyedik lépés: a folyamatkapcsolatok vizsgálata
Az auditor megvizsgálta volna, hogy a gyártási folyamat változásai hogyan jelennek meg az ellenőrzési tervben, a munkautasításokban és az operátorok oktatásában.
A vizsgálatból kiderült volna, hogy a gépbeállítási korrekciók végrehajtása nem minden esetben kapcsolódik megfelelően a dokumentált változáskezeléshez.
Mi lett volna a valódi auditmegállapítás?
Nem egyszerűen azt kellett volna rögzíteni, hogy magas a selejtarány.
A feltárt bizonyítékok alapján a tényleges megállapítás a folyamat szabályozásának és a műszakok közötti egységes végrehajtásnak a hiányosságára irányulhatott volna.
A vállalat így nem csupán a selejt következményeit kezelte volna, hanem lehetőséget kapott volna a folyamat működésének javítására is.
Hogyan lehet felkészültebbé tenni a belső auditorokat?
A fenti példákból jól látható, hogy a hatékony auditálás nem egyszerűen a szabványkövetelmények ismeretén múlik.
A felkészült auditor több területen is megfelelő kompetenciával rendelkezik.
Ezek a kompetenciák nem kizárólag tapasztalat útján sajátíthatók el. Tudatos képzéssel, gyakorlati auditfeladatokkal és esettanulmányokkal jelentősen fejleszthetők.
A belső audit minőségét az auditor felkészültsége határozza meg
Az ISO 19011 útmutatást ad az auditálás alapelveihez, az auditprogram irányításához, az auditok végrehajtásához és az auditorok kompetenciájához.
A szabvány szemlélete alapján az auditor munkájának alapja a megfelelő szakmai felkészültség, az objektivitás, a bizonyítékokon alapuló megközelítés és a kockázatok figyelembevétele.
A belső audit eredményessége tehát nem attól függ, hogy milyen hosszú az ellenőrzőlista, vagy hány kérdésre tudott választ adni az auditor.
Sokkal inkább attól, hogy képes-e:
- felismerni a folyamat tényleges működését;
- feltárni az összefüggéseket;
- megfelelő bizonyítékokat gyűjteni;
- és objektíven értékelni az auditált tevékenységet.
A vállalatnak nem több auditjelentésre van szüksége, hanem olyan auditorokra, akik valóban látják és értik a folyamatokat.
Fejlessze auditorai kompetenciáját a TEKT képzéseivel!
A hatékony belső audit egyik legfontosabb feltétele a megfelelően felkészített auditor.
A TEKT Kft. képzései gyakorlati támogatást nyújtanak azoknak a szakembereknek, akik szeretnék elmélyíteni szabványismeretüket, fejleszteni auditálási módszereiket, és a mindennapi vállalati működésben is alkalmazható tudást szerezni.
Kapcsolódó képzési területeink:
- ISO 9001 belső auditor képzés
- ISO 19011 – auditálási irányelvek és auditor-kompetenciák
- IATF 16949 auditor képzések
- Folyamat-auditálás és kockázatalapú megközelítés
Ne csak ellenőrizze a folyamatokat – tanulja meg felismerni azt is, amit első pillantásra nem lát!
Ismerje meg a TEKT Kft. képzési kínálatát, és fejlessze vállalata auditkultúráját!